Egyenesen baj, ha nincs elég emberekkel foglalkozó, soft skillekben erős ember egy cégnél. A Facebook, a Google és a Fehér Ház egykori munkatársa megunta a bölcsészvicceket, és megírta a válaszát.

Egyenesen baj, ha nincs elég emberekkel foglalkozó, soft skillekben erős ember egy cégnél. A Facebook, a Google és a Fehér Ház egykori munkatársa megunta a bölcsészvicceket, és megírta a válaszát.

Az bölcsészet pedig azt mondja meg, hogyna ne őrüljünk meg úton a Mars felé (Fotó: NASA Goddard Space Flight Center)
Az bölcsészet pedig azt mondja meg, hogyna ne őrüljünk meg úton a Mars felé (Fotó: NASA Goddard Space Flight Center)

Mit mond a munkanélküli bölcsész a munkával rendelkezőnek? Ugye mindenki ismeri a viccet? (Aki nem, annak ideírjuk dőlt betűvel, hogy a poén az, hogy két sajtburgert kérek.) Úgy van beleégve a köztudatba, hogy a robotok, IoT eszközök, mesterséges intelligencia meghatározta jövőben nincs szükség a bölcsészekre, mintha igaz lenne. Még az sem zavarja a hit életben maradását, hogy a munkanélküliségi statisztikák nem ezt mutatják. (Meg a Her című, remek sci-fi sem.)

A fenti vicc jobban kifejtett verzióit bárhol lehet hallani. Pár éve Vinod Khosla, a Sun társalapítója jelentette ki, hogy

a bölcsészképzéseken tanított anyag kis része releváns a jövő szempontjából.

Szerencsére egy frissen megjelent könyv, a The Fuzzy and the Techie cáfolni igyekszik ezeket a képzeteket – írja a Harvard Business Review. A könyv szerzője, Scott Hartley pedig tényleg impozáns önéletrajzzal rendelkezik. Dolgozott a Google-nél, a Facebook-nál, a Fehér Ház innovációért felelős elnöki tanácsadótestületében, és a Harvard Berkman központjában. Jelenleg pedig kockázati tőkebefektető.

Hartley szerint hamis ellentét a humaniórák és a reáliák szembeállítása. A STEM-területeket népszerűsítő kommunikáció pedig korai pályaválasztási kérdésnek állítja be az egészet. Ezzel szemben az alacsonyabb szintű technológiai állásokhoz gyakran már nem szakirányú diplomára, hanem a cégnél megszerzett képzésre, kitartásra és szorgalomra van szükség. A cégek élén pedig gyakran találni olyan, bölcsész hátterű vezetőket, akik az emberi természetben, viselkedésben is tudnak gondolkodni. Legyen szó akár Jack Máról, az Alibaba vezetőjéről, aki az üzleti képzés előtt tanárképzőt és angol szakot végzett, vagy az Airbnb Brian Cheskyjét, aki művészeti egyetemre járt.

Ez a robot a szemei miatt érdekes, meg amiatt, hogy empátiát kelt (Forrás: mjirobotics)
Ez a robot a szemei miatt érdekes, meg amiatt, hogy empátiát kelt (Forrás: mjirobotics)

Persze ezt a kritikát már úgy is láthattuk megfogalmazva, hogy a tudományos területeken megtanítják, hogyan kell Tyrannosaurus rexet klónozni. A bölcsészkaron pedig azt, hogy ez miért vacak ötlet. De ugyanezt el lehet mondani gyilkos robotokkal vagy a célt mindenképp elérni vágyó mesterséges intelligenciával is, csak akkor nem a Jurassic Park lesz a poén csattanója.

Hartley nincs egyedül a véleményével, a Northwestern Egyetem két professzorának Cents and Sensibility könyve is arról szól, hogy a közgazdasági modellek ott fuccsolnak be, ahol nem értik meg az emberi gondolkodást. A szerzők szerint a kultúra döntéshozásra gyakorolt hatását, a történetetek hatását és az etikai kérdéseket szokás kihagyni a gazdasági modellekből. A probléma megoldására pedig az irodalmat ajánlják, mert az nem abasztrakt emberekkel dolgozik, mint a társadalomtudomány.

Christian Madsbjerg stratégiai tanácsadó Sensemaking című kötete pedig szintén azt hangsúlyozza, hogy az emberek, piacok megértése az üzleti siker kulcsa. Példának a Lincolnt, a Ford luxusmárkáját hozta, amely a kínai autóhasználati szokások felmérése után áttervezte modelljeit és megháromszorozta az eladásait. És hogy mi kellett ehhez? Az, hogy megtudják, a kínaiak nem az utazás módjaként tekintenek a luxusautóra, hanem olyan társas térre, ahol az üzleti ügyfelekkel tárgyalni lehet.

Hírlevél - feliratkozom, mert az jó nekem!


Ha tetszett a cikk:

és kövess minket a Facebookon!



Szólj hozzá

Vélemény, hozzászólás?